A szerelem nem kopogtat, csak megérkezik, s bevágódik hozzád. Megragad, s szembesít a ténnyel, s rád szabadítja az egész létét.
Két férfit szerettem életemben. Az egyiket szerelemmel, a másikat szeretettel, s csodával határos módon mindkettő mellett voltam.
Az egyik engem hagyott el, a másikat nekem kellett. S még meg is kellett halnom, de az életben létezem…
Miért kell mindenkinek hazudni? Pedig a valóság olyan gyönyörűen keserves…
Végül is örül a halott szívem, mert a gyermekeik biztonságban vannak… csak a lányom sejthet valamit, de vele megígértetem, hogy nem mond senkinek semmit…
Az én lányom, és a fiam… az én gyermekeim, egymás ellenségei, egymás testvérei… milyen ironikus…
Hát éljen Bella, aki megjárta poklot és a mennyeket, s most sínylődik, azért, amit nem tett meg…
Léna – 24. rész
-
Sziasztok! Bocsánat mindenkitől, de volt egy kisebb gondom, így csak most
tudom feltenni nektek. Főleg neked Rita, nagyon hálás vagyok, hogy
folyamatosan í...
10 éve
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése